Az OGYSZ alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
Az OGYSZ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 15. § (3) bekezdés a) és c) pontjai szerinti otthont, valamint területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény.
Az OGYSZ gyermekvédelmi alaptevékenysége körében
a) az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során:
- javaslatot tesz a gyermek gondozási helyének meghatározására,
- elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, szakmai véleményt és elhelyezési javaslatot készít a gyámhivatal megkeresésére,
- egyéni elhelyezési tervet készít a gyámhivatal megkeresésére,
- kijelöli a gyermek ideiglenes elhelyezését ellátó nevelőszülőt vagy gyermekotthont;
b) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításával és örökbefogadásával kapcsolatos eljárásokban:
- nyilvántartást vezet az alkalmas örökbe fogadni szándékozó személyekről, örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekekről,
- közvetítést végez a nyílt örökbefogadási eljárásokban,
- elvégzi az örökbe fogadni szándékozó személyek alkalmasságának vizsgálatát,
- tájékoztatja és felkészíti az örökbe fogadni szándékozó személyeket, felkészítő tanfolyamokat szervez a részükre,
- elvégzi a lezárult örökbefogadások utánkövetését;
c) eseti gyámi, vagyonkezelő gyámi, gyermekvédelmi gyámi hálózatot működtet, ennek keretében:
- eseti gyámi jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyben a gyám a gyermek képviseletét nem tudja ellátni,
- eseti gyámi jogkörben ellátja a vagyonkezelő gyámi feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére,
- a Gyvt. 84. § alapján gyermekvédelmi gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermekek gyámságát, tekintettel a kísérő nélküli kiskorúak gyámságára is (a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 142/A. §-a szerint);
d) szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat lát el és ennek keretében:
- szakmai módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodás szakfeladatainak ellátásához,
- javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére,
- elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását,
- továbbképzéseket szervez;
e) fővárosi és megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságot működtet;
f) nyilvántartást vezet a Gyvt. 141. §-ban meghatározott adatokról, azaz:
- a befogadó szülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről,
- az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ellátását biztosító nevelőszülőkről, gyermekotthonokról,
- az általa kijelölt, eseti gyámi és gyermekvédelmi gyámi, helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyekről,
- az állami és nem állami fenntartó által működtetett intézményben, illetve nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek, továbbá az utógondozói ellátásban, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőtt gondozási napjairól,
- az örökbefogadás utánkövetéséről a Gyvt. 135. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adattartalommal;
g) befogadó gyermekotthont és lakásotthont/ideiglenesen befogadó nevelőszülői feladatokat ellátó nevelőszülői hálózatot működtet és ennek keretében:
- gyermekotthoni és lakásotthoni keretek között, mint ideiglenes gondozási hely, teljes körű ellátást nyújt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett, továbbá az azonnali gondozási helyváltással érintett gyermekek számára,
- nevelőszülői ellátás keretében, mint ideiglenes gondozási hely, teljes körű ellátást nyújt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett, továbbá az azonnali gondozási helyváltással érintett gyermekek számára,
- a lakóhelyéről eltávozott, felügyelet nélkül maradt és ellátást kérő gyermekek (ideértve a hatósági határozattal rendelkező külföldi állampolgárságú kiskorúakat is) ideiglenes gondozását végzi;
h) ügyeleti szolgálatot működtet;
i) kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás során a gyámhivatal határozata alapján közvetítői feladatokat lát el;
j) több gyermek áldozattá válása, vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó jelentős hatása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító szakemberek tevékenységének támogatása érdekében kríziskezelő szolgáltatást nyújt;
k) az elhanyagolt és bántalmazott, közülük is elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző, valamint – hivatalos szerv megkeresésére – az érintett gyermekek meghallgatását elősegítő szolgáltatást működtethet, amelynek során együttműködik a megkereső szervvel.
A fenti alaptevékenységek magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket, asszisztenciákat is.